A hulladék vázlatos története az ókortól napjainkig
Már az ókori görögök is rendeletekkel szabályozták a hulladékok elhelyezését. A Bibliából ismert Gyehenna völgy Jeruzsálem ókori hulladékégetője volt. Los Angelesben 1961-ben a szelektív hulladékgyűjtésről visszaváltottak nem szelektív gyűjtésre, de miután a város mellett megtöltöttek 6 darab hulladéklerakót és képtelenek voltak új lerakót kijelölni, 1984-ben újraindították a szelektív hulladékgyűjtést.
Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen változásokon esett át a hulladékkezelés egészen napjainkig:
Kr. e. 10000
Az állandó települések megjelenésével létrejön a hulladék elhelyzésének problémája.
Kr. e. 6500 – Észak-Amerika
Régészeti kutatások szerint egy ősi amerikai törzs a mai Coloradóban átlagosan napi 2,4 kg hulladékot termelt.
Kr. e. 500 – Athén, Görögország
A nyugati világ első települési hulladéklerakója. Rendeletekkel szabályozták hogy a hulladékot a város határától legalább 1,5 km-re kellett lerakni.
Újszövetség a Bibliában – Jeruzsálem, Izrael
Gyehenna völgye a város folyamatosan füstölgő, égő hulladéklerakója. Idővel a Pokol egyik szinonimájává válik.
- sz. 200 – Róma
Tisztasági egységeket szerveztek Rómában. Két fős csapatok az utcákat járva kocsijukba dobták felszedett szemetet.
1348 – Firenze, Itália
A pestis, más néven a fekete halál lecsapott Firenze városára, arra kényszerítve, hogy dolgozzon ki jogszabályokat az utcák tisztítására, valamint a “mocsok és a szemét” eltávolítására és ezek ellenőrzésére.
1357 – London, Anglia
A helyi hatóságok megtiltották szemét, trágya, kavics és föld elhelyezését a Temzébe és a többi városi vízi útba.
1372 – London, Anglia
Elkezdték bírságolni azokat a lakosokat, akiket rajtakaptak azon, hogy az ablakukból utcára öntik a mosóvizet, az éjjeliedény tartalmát, vagy bármilyen más “vizet”.
1392 – London, Anglia
Az összedarabolt mészárszéki hulladékot a Temze egyik kijelölt mólóján apály idején a folyó közepébe szabadott dobni, így az áramlás kimosta a tengerbe. A város tisztaságára megbízottakat jelöltek ki: csatornabiztos, utcaseprő, csendőr, altiszt, gereblyés és útburkolat felügyelő.
1400 – Párizs, Franciaország
A hulladékhalmok olyan magasak a városkapun kívül, hogy akadályozták a város védelmét.
1554 – Párizs, Franciaország
800 szemetes kordéval naponta kétszer hordták el a hulladékot Párizsból.
1657 – New Amsterdam -később Manhattan
Törvényt hoztak a hulladék utcára dobálása ellen.
1690 – Philadelphia, USA
Rittenhouse Amerika első papírüzeme. Használt pamut, lenvászon rongyok, valamint használt papír rostjainak újrahasznosításával állított elő papírt.
1724 – Japán
Emberi hulladék trágyaként való újrahasznosítása. Annyira népszerűvé vált, hogy a magasba szökő ára miatt, a börtönfenyegetettség ellenére is történtek lopások.
1771 – Buda
Rendeletben írták elő, hogy az utcát minden ház tulajdonosának hetente egyszer fel kellett sepernie a ház előtt. A szemétszállító kocsiknak reggel 8 előtt el kellett hagyniuk a várost.
1800 – USA
A malacokat sok városban arra használták, hogy megegyék a szemetet az utcán.
1820-as évek – London, Anglia
A hulladék közel 100%-át korabeli “kukások” gyűjtötték össze. Majd a telephelyeiken kézi válogatás, rostálás, szitálás során újrafeldolgozták/ újrahasznosították/ újrahasználták. A fő termék a háztartások fűtése során elégetett kőszén finom szemcséjű hamuja volt.
A rendszer sok hasonlóságot mutatott a környezetvédelmi szempontból fejlődő országokban uralkodó hétköznapi hulladékhasznosítási gyakorlathoz.
1842 – Anglia
Edwin Chadwick vizsgálati jelentése nagy-britanniai munkás népesség egészségügyi állapotáról a piszkos környezet okozta betegségek vonatkozásában.
A “higiénia kora” elkezdődik.
1860-as évek – Washington, D. C., USA
A lakosok az utcára öntötték a szennyvizet és kidobálták a szemetet. A disznók szabadon kószáltak a városban, a vágóhidakról fojtogató füst áradt, az Fehér Házat is beleértve az épületeket ellepték a csótányok valamint a patkányok.
1866 – New York City, USA
A világváros egészségügyi tanácsa meghirdette a szemét elleni harcot. Megtiltották “elhullott állat, szemét, vagy hamu utcára vetését”.
1874 – Nottingham, Anglia
Albert Fryer szabadalma alapján a Manlove, Alliott & Co. Ltd. megépítette az első szabályozott hulladékégetőt. Az új technológiát egyszerűen csak “A Pusztító”-nak nevezték.
Korábban a metán termelődés miatt a hulladék begyulladása véletlenszerűen következett be. Az új égetőbe az egész város hulladékát begyűjtötték.
1884 – Párizs, Franciaország
Eugène Poubelle kémikus rendelete az immáron 2 milliós nagyvárosban kötelezővé teszi minden háztulajdonos számára a 40-től 120 l-ig, az ott lakók számára fenntartott hulladékgyűjtő edény kihelyezését. A hulladékot szét kellett válogatni: romlandó, ruha és papír, valamint cserép és kerámia frakciókra.
1885 – New York, Governors Island, USA
Megépül az Egyesült Államok első hulladékégetője.
1898 – New York, USA
Megnyílik az első újrahasznosítást szolgáló hulladékválogató üzem.
XX. század fordulója
A helyi hatóságok azzal szembesültek, hogy az egyik legnagyobb problémájuk a hulladékokkal kapcsolatos gondok lettek.
1900 – USA
Az intenzív sertéstartást arra használták, hogy feletessék a nyers, vagy felfőzött hulladékokat. Azzal számoltak, hogy 75 sertés eszik meg naponta 1 t szemetet. Később az 1950-es évek közepén a sertések között kitört vírusos hólyagos bőrkiütés járványban a korábban nyers szeméttel etetett állatok ezrei hullottak el. Ezután törvénybe foglalták, hogy a sertések etetése előtt fel kell főzni a hulladékot.
1905 – New York City, USA
Hulladékégető által termelt áram szolgáltatta az elektromos áramot a Williamsburg híd fényeihez.
1914 – USA
Körülbelül 300 hulladékégető működik szerte az országban.
1932
Hatékonyabbá vált a hulladékszállítás, mert a tömörítős szemétszállító tehergépkocsik több hulladékot tudtak megmozgatni.
1954 – Olympia, Washington, USA
Fizetnek az alumínium dobozok visszaváltásakor.
1959 – USA
Az Amerikai Mérnökök Társasága kiadta a hulladéklerakási útmutatót, melyben javasolták hogy a tömörített hulladékot minden nap földdel takarják be, s ez majd csökkenti a rágcsálók számát és a kiáramló bűzt.
1961 – Los Angeles, California
Sam Yorty populista politikus nyerte a polgármester-választást, aki síkraszállt az újrahasznosítható hulladékok szelektíven gyűjtésének “kényelmetlensége” ellen. A következő 23 évben 6 városi tulajdonú szilárdhulladék-lerakót jelöltek ki és töltöttek tele. Miután nem tudtak új lerakókat létesíteni újraindították a szelektív hulladékgyűjtést. Jelenleg LA-ban van a világ egyik legfejlettebb hulladékgyűjtő rendszere és elrettentő buszos kirándulásokat szerveznek a régi hulladéklerakókhoz.
1968
Elkezdték visszavásárolni a cégek az újrahasznosítható konténereket.
1970 – USA
Először ünnepelték a Föld Napját, amelyet a Környezetvédelmi Hivatal hívott életre.
1971 – Oregon, USA
Kiállították az első számlát üvegvisszaváltásról.
1976 – USA
Az 1974-es olaj embargó és a hírhedté vált Love Canal-i szennyezés felfedezése (megismerése) nyomán jött létre a “Erőforrás-megőrzési és Helyreállítási Törvény” (RCRA) mely különös hangsúlyt fektetett az újrahasznosításra és a szakszerű hulladékgazdálkodásra.
1979 – USA
Környezetvédelmi Hivatal kiadta a nyílt téri lerakás tilalmára vonatkozó kritériumokat.
1987 – Tucson, USA
A biológiai lebomlás mértékének tanulmányozásának érdekében az Arizonai Egyetem régészeti feltárások alaposságával kutatásokat kezdett egy felhagyott hulladéklerakóban.
2000 – Kárpát-medence
Tiszai ciánszennyezés. 100 ezer m3 cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult az élővilágra.
2008 – EU
2008/98/EK Európai Hulladék Keretirányelv elfogadása.