A komposzt szerves hulladékokból megfelelő környezeti feltételek (hőmérséklet, oxigén-, nedvességtartalom) mellett jön létre a mikroorganizmusok lebontó tevékenységének hatására. A komposztálás a környezettudatos gondolkodásmód megnyilvánulása. Olyan biológiai folyamat, amely a hulladékok, a melléktermékek szerves anyagait humuszszerű anyaggá alakítja át. A komposztálás tehát nem más, mint irányított „humuszgyártás”.
A házi komposztálás a szerves (kerti és konyhai) hulladék kertben történő komposztálását (és az elkészült komposzt felhasználását) jelenti.
A házi komposztálás előnyei:
• csökken az elszállítandó háztartási hulladék mennyisége,
• megelőzhetjük a kellemetlen szagokat, amit a rothadásnak induló szerves anyagok okoznak,
• elkerülhetjük a környezetszennyező és egészségtelen avarégetést,
• növényeink gyorsabban és egészségesebben fejlődhetnek a komposzttal feljavított földben,
• elkerülhetjük a műtrágya és az egyéb, környezetet károsító vegyszerek használatát,
• a mocsarak rohamosan fogyó tőzege helyett a komposztot virágföldnek is használhatjuk.
Komposztálási alapanyagok: szénben gazdag, lassan bomló „barna” illetve a nitrogénben gazdag, gyorsan bomló „zöld” hulladék.
„Barna” hulladékok: száraz, kemény szerves anyagok (gallyak, száraz levelek vagy növények).
„Zöld” hulladékok: friss, lágy és nedvdús anyagok, mint például a frissen vágott fű vagy a gyümölcs- és zöldségmaradékok.
Komposztálási javaslatok:
1. Gyűjtsünk össze minél több barna és zöld hulladékot! Minél nagyobb a komposzthalom, annál jobban tartja a nedvességet, és tartalma annál gyorsabban bomlik le.
2. A komposztládában megközelítőleg ugyanannyi barna és zöld hulladékot helyezzünk el. Fontos az ideális rétegrend: alul a nagyobb ágak, gallyak (barna hulladék) kerüljenek, ezekre helyezzük a leveleket, majd a zöld hulladékot, ezt követően újra a barna hulladék következik, és így tovább. Az ételmaradékokat mindig valamilyen alapanyag fedje!
3. Figyeljünk a nedvességtartalomra! A halmot jól locsoljuk meg vízzel, hogy mindenütt egyformán nedves legyen (körülbelül annyira, mint egy nedves szivacs, ami nem száraz, de nem is csöpög). Takarjuk le természetes anyagból (gyapjúból, lenből, kenderből) készült régi szőnyeggel, hullámpapírral vagy műanyaggal, ami tartja a nedvességet, és véd a záporok tápanyagkimosó hatása ellen.
Hibák és megoldások
1. Kellemetlen szagot érzünk?
Forgassuk át a halmot, és tegyünk hozzá barna hulladékot!
2. Száraz a halom?
Locsoljuk meg vízzel, tegyünk hozzá zöld alapanyagokat, és forgassuk át a halmot!
3. Muslincákat látunk?
Forgassuk át a halmot, és tegyünk hozzá leveleket vagy füvet!
Hogyan javítja a komposzt a talajt?
• Javítja a talaj szemcseszerkezetét és vízmegőrző képességét.
• Az agyagos talaj fellazul, és jobban szellőzik, a homokos talaj kötöttebbé válik, ezért jobban megőrzi a vizet.
• Komposzt használatával nő a talajszerkezet stabilitása, csökken a porosodás, továbbá nő a talaj termőképessége is.
• A komposztban gazdag talajban a növények egészségesebben fejlődnek, erősebbek és ellenállóbbak lesznek a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben.
Miről ismerjük meg a kész komposztot?
A komposzt kész állapotában a hozzáadott anyagok már sötétbarna színűek, homogénné válnak, a halomnak édes földszaga van, és a humuszban gazdag, termő talajréteghez hasonlít.
Mennyi időt igényel a komposzt elkészítése?
A halomba összerakott és gondosan kezelt alapanyagok általában egy év alatt barna, homogén, jól kiszórható anyaggá válnak.
Mi nem kerülhet a komposztálóba?
• olaj- és zsírmaradék,
• főtt ételmaradék, hús, csont,
• húsevő állatok alma,
• veszélyes, magas nehézfémtartalmú anyagok,
• nagy forgalmú utak mellől származó növényi hulladék,
• impregnált fahulladék,
• citrusfélék héja,
• magvas gyomok, a gyomok gyökerei,
• fertőzött, beteg növények stb.
Ne tegyük cementre a komposztládát!
Köztudott, hogy a szerves anyagok bomlási folyamatában a giliszták és a gombák is kiveszik részüket. A komposztáló edényt azért kell a földre helyezni, hogy ezek az élőlények hozzáférhessenek a komposztálandó hulladékhoz.
Komposzt vagy műtrágya?
A növényeknek pontosan arra van szükségük, amit a komposzt biztosít számukra: kis adagokban, fokozatosan és hosszú időn keresztül nyújtott tápanyagra. A komposzttal feljavított föld egészséges dús fejlődésre ösztönzi a növényt.
A komposzthalom mikroorganizmusai felszabadítják a növények egészséges és ellenálló fejlődéséhez szükséges tápanyagokat. Az általuk szabadon bocsátott tápanyagok optimális módon megfelelnek a növények szükségleteinek, ezért sokkal jobban gazdagítják a talajt, mint a szintetikus műtrágyák túlzott vagy szakszerűtlen használata.