Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból társfinanszírozott, a 2007-2013-as Környezeti Ágazati Operatív Program és
a Kohéziós Alapból társfinanszírozott, a 2014-2020-as Nagy Infrastruktúra Operatív Program keretében megvalósított projekt.
Date:October 12, 2017

Egy működő vegyes hulladékválogató

2017. október 10., Sepsiszentgyörgy, Lécfalva

A rendezvény címe:  „Projekt a Tiszta városért  –  A Háztartási hulladék”

A Kovászna megyei Kormányhivatalt Nicolae Radocea alprefektus, Sepsiszentgyörgy önkormányzatát pedig Tóth Birtalan Csaba polgármester helyettes (a TEGA köztisztasági cég volt igazgatója) képviselte. A rendezvényen részt vett Tóásó Imelda, Brassó Megye Tanácsának alelnöke.

 Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácselnöke megismételte a Lécfalvi  hulladékgazdálkodási központ üzembehelyezésekor elmondott gondolatát:

„Meggyőződésünk, hogy a tiszta környezet gazdag vidéket jelent, ez a beruházás pedig azért fontos, mert szülőföldünk jövőjéről szól. A létesítmény megfelel az európai uniós előírásoknak, a megye nem eurokonform szemétlerakóit bezártuk, ökologizáltuk. A lécfalvi központ a következő 30-40 évre megoldja a szemétproblémát Kovászna megyében, ugyanakkor van lehetőség, hogy bővítsük a létesítményt és ezt tervezzük is.”  amit azzal egészített ki, hogy a szükséges bővítést  – egy TMB (Tratare Mecano-Biologică) vonal beszerzését  –  a Kovászna Megyei Tanács meg fogja finanszírozni.

Szóba került még az is, hogy a Kovásznai Hulladékgazdálkodási rendszer (amely a 2-es tengely legkissebb beruházása volt a POS Mediu projektek közül, közel 20 millió euró értékkel)  megépítéséhez és üzembehelyezéséhez 10 évre volt szükség a nagyon nehézkes közbeszerzési törvények és a centralizált szakhatóságok nehézkes működése miatt,  – és ezt valószínű a jelen levő alprefektusnak és a bukaresti vendégeknek mondta –  mindezt, ha megfelelő helyi autonómia lenne és a jogok és kompetenciák megfelelő módon lennének leosztva az önkormányzatoknak, akkor 2-3 év alatt simán meg lehetett volna csinálni.

Tóth Birtalan Csaba, Sepsiszentgyörgy megyejogú város polgármester helyettese elmondta, hogy egy megyei hulladékgazdálkodási rendszert csak úgy  lehet hatékonyan és eredményesen működtetni, ha minden önkormányzat vezetője segíti, támogatja, megértette ennek a feladatnak a megoldásának fontosságát. Kitért az építkezési hulladékok összegyűjtésének és kezelésének problémájára és elmondta, hogy Sepsiszentgyörgy töltésanyagnak használja ezt a típusú hulladékot. Meggyőződése, hogy a „törőket” városközelben kell elhelyezni, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy városokban keletkezik a legtöbb építkezési törmelék, amelynek a termelői főképp az építő cégek és ezek nem szívesen vállalják a törmelék hosszútávú szállítását.

Tóásó Imelda, Brassó Megye Tanácsának alelnöke elmondta, hogy bizonyos okok miatt (ezeket nem ismertette) „elszalasztották” a POS-os projektet. Problémáik vannak a nem eukonform hulladéklerakók bezárásával. Ezt még nem végezték el. A pályázatuk készen van, a POIM-ba fogják letenni.  Kérdésemre elmondta, hogy nem terveznek Brassó megyében regionális hulladékégetőt.

Gabriel Moiceanu, a FADI elnöke elmondta, hogy  sokkal többet kellene foglalkozzunk a minket foglalkoztató kérdések gyakorlati megoldásával. Ezért meg kell fogalmaznunk ezeket a kérdéseket, hogy időben és hivatalosan tudjuk a minisztériumok és a törvényhozók asztalára tenni, azért, hogy felkészülve eljöjjenek,  tegyenek eleget meghívásainknak. Többek között a  következő problémákra kell gyakorlati megoldásokat találnunk:

  • A szelektív gyűjtés megszervezése, hatékonnyá tétele. Ehhez azonban törvénymódosításokra van szükség azért, hogy a nem szakszerű gyűjtők, akik többnyire „feketén” és jelentéstevési kötelezettség nélkül gyűjtik az újrahasznosítható hulladékot ne kaphassanak laza feltételek mellett Működési engedélyt. Ők is hulladékgyűjtők, a működési engedélyezéshez legyen azonos kötelezettségük mind a SMID-eknek vagy a REMAT-oknak.
  • Minden SMID-ben plusz beruházást kell eszközölni, azért, hogy a TMB vonalakat kialakítsuk. Ezek nélkül a célszámok megvalósíthatatlanok. Meg kell tudjuk győzni a Minisztériumokat, hogy ezekre a beruházásokra fogadjanak el vissza nem térítendő pályázatokat, akár a POIM keretében uniós pénzekből.
  • Komposztot fogunk gyártani, de Romániának nincsenek készen a komposzgyártást, minőségi előírásokat, az értékesítéshez szükséges minőségi paramétereket stb. szabályozó törvényei.
  • Egy bizonyos kezelési fázis után a hulladék tüzelőanyaggá való átminősítését akarjuk elérni. Ezért szabályozó törvénykezésre van szükség. Az RDF gyártásnak sincs szabályozása Romániában.
  • Nagy kihívást fog jelenteni a hulladék keletkezési helyén történő külön gyűjtés – a szelektív elszállítás – differenciált fizetés, az annyit fizess amennyit eldobsz  elv bevezetése, meghonosítása.
  • Rövidesen módosítani fogják a 211-es törvényt és a DEEE hulladék összegyűjtését a Regionális szolgáltatók hatáskörébe helyezik. Fel kell készülnünk erre. Hogyan?
  • Következik a Megyei Hulladékgazdálkodási Tervek elkészítése (Plan Judetean de Gestionare a Deseurilor – PJGD). Minden megyének tisztán kell látnia, tudnia azt, hogy mit akar. Több beszélgetéssorozatot, konzultációt kell szerveznünk különböző szakemberekkel ezen a téren.
  • A szelektív hulladékgyűjtés és a célszámok elérésének problémája. Argeș megyében pontos felmérést végeztek a kukákba jutó háztartási hulladék összetételéről. Az eredmény a következő: műanyag 8%, üveg 3%, fém 2 %, papír/karton 8%, (= 21%) biodegradábilis, szerves és reziduális 76 %.  Mindez azt igazolja, hogy a lakosság, különösen a városi nehezen tudja az 50 % újrahasznosíthatót különválasztani. Ezért elengedhetetlenül szükséges  TMB- k (mechanikai és biológiai kezelővonalak),  magyarul „vegyes hulladék válogató” vonalak beszerzése.

 

Lécfalván (a Kovászna megyei hulladékgazdálkodási központban) volt alkalmunk megnézni  – egy bemutató jelleggel beindított –  vegyes hulladékválogató vonalat. A következőkben ezt mutatom be:

A Mechanikai és Biológiai Kezelővonal (MBK)  folyamata a következő.

A mechanikai kezelés,  ami egy aprító egységből és forgó rostarendszerből áll, tulajdonképpen különböző szemcsenagyságra (granulációkra/frakciókra) válogatja a háztartási vegyeshulladékot. A folyamat úgy kezdődik, hogy a kukás autóval megérkezik a vegyes hulladék. Es ez tényleg vegyes, látható az alábbi az 1 sz. fotón, hogy van benne PET, nylon zacskó, zöldhulladék (biodegradábilis), üveg, textil, konzervdoboz, papír, karton  és a zsákokban ki tudja mi. Ezt a  vegyes hulladékot egy homlokrakodó az aprító gép garatjába teszi 2 sz. fotó. Ez a gép rendelkezik egy elektromágnessel (a szállító szalagra merőlegesen szerelt piros tengelyű kis szalag) amely már a folyamat elején „ledobja” a mágnesezhető fémet.

1 sz. fotó

Lecfalva 1sz

2 sz. fotó

Lecfalva 2sz

Az aprító gép tulajdonképpen széttépi a zsákokat, fellazítja a hulladékot, de pl. a PET palackot nem vágja szét. Ennek a gépnek a szállító szalaga a laza vegyes hulladékot egy  80 mm lyukméretű forgórostába ömleszti 3 sz. fotó. Ez a rosta  két frakcióra választja a hulladékot: a) 80 mm-nél nagyobb szemcsenagyság 4 sz. fotó amely kategóriának,  – tekintettel arra, hogy nagyon sok műanyagot tartalmaz – két útja lehet: az egyik a kézi válogatószalag, ahol még minden újrahasznosítható elemet minőségi kategóriákra szétválogatnak, a másik a tüzelőanyag (RDF) gyártás.

3 sz. fotó

Lecfalva 3sz

4 sz. fotó

Lecfalva 4sz

5 sz. fotó

Lecfalva 5sz

  1. b) a 80 mm-nél kisebb szemcsenagyság, ami egy másik 40 mm-es lyukméretű forgórostába jut. 5 sz. fotó.

A 40 mm lyukméretű forgórosta szintén két szemcsenagyságot választ szét. 6 sz. fotó

6 sz. fotó

Lecfalva 6sz

  1. a 40 mm-nél kissebb frakció ami a nagyobb fajsúlyú és többnyire a biodegradábilis hulladékokat tartalmazza 7 sz. fotó.

7 sz. fotó

Lecfalva 7sz

Ez a frakció komposztálható. Útja a komposzt barázdákhoz vezet.  A komposztálás az a biológiai folyamat amely a hulladék 25-30 %-át értékesíthető talajjá (földdé) alakítja. Felhasználási módjait ismerjük. A komposzt megérlelődése után átrostálják egy 20 mm lyukméretű forgórostán. Az összkomposzt mennyiség kb. 10-15 %-a nem értékesíthető (reziduális), tehát végleges lerakásra a lerakóba kerül.

  1. A 40 mm-nél nagyobb szemcsenagyságú frakció 8 sz. fotó, ami a rosta második  szállítószalaga alatt gyűl össze és  többnyire éghető hulladékot tartalmaz (műanyag, fadarabok, papír stb.) tehát a tüzelőanyag gyártási vonalra kell kerülnie.

Érdemes megjegyezni, hogy a nagyobb mint 80 mm-es szemcsenagyságú frakció valamint a nagyobb mint 40 mm-es szemcsenagyságú frakció fűtőértéke a „szalag végén” 12000-16000 kJ/kg között változik. Ezt egy kis szárítással 20000 kJ/kg köré lehet emelni.

8 sz. fotó

Lecfalva 8sz

Az így szétválogatott hulladékot tehát frakciónként értékesíteni lehet. Reziduális hulladék még csak a kézi válogatóvonal végén keletkezik.

Ez azt jelenti, hogy a bemutatott feldolgozás után nagy esély van arra, hogy a Hargita megyében keletkező kommunális hulladék kevesebb mint 20%-a kerüljön végleges lerakásra. Ennek fontosságát nem kell most ecsetelnem.

Többször leírtam már, hogy  – véleményem szerint –  a Projekt által kitűzött célszámok Hargita megye esetében csak egy ilyen vegyeshulladék válogató vonal beszerzésével érhetők el.

                       

Zólya László A., Isán Magda

PROGRAM Sfântu Gheorghe 10.10.2017

Consiliul Județean Covasna, Piața Libertății nr. 4, Municipiul Sfântu Gheorghe, Județul Covasna

09.00-09.30  Welcome coffee, Înscrierea participanților

09.30–10.00 Cuvânt de deschidere

Moderator Stere CREȚU – Redactor șef Infomediu Europa

Sándor TAMÁS – Președinte Consiliul Județean Covasna

Sebastian CUCU – Prefect, Prefectura Județului Covasna

Árpád András ANTAL – Primar, Municipiul Sf. Gheorghe

Gabriel MOICEANU – Președinte, Federația Asociațiilor de Dezvoltare Intercomunitară(FADI)

Gheorghe NEAGU – Director Executiv APM Covasna

Lucian Florin CANDEA – Comisar șef GNM Comisariatul județean Covasna

Reprezentant Autoritatea Națională de Reglementare pentru Serviciile Comunitare de Utilități Publice(ANRSC)

Reprezentant AUTORITATEA DE MANAGEMENT POIM

Reprezentant Administrația Fondului pentru Mediu (AFM)

 10.00 – 10.15 – Prezentarea situației existente în sectorul deșeurilor de ambalaje din deșeuri municipale

10.15 – 10.30 – Salubritatea stradală – necesități și soluții

10.30 – 10.45 – Proiecte aplicate în mediul urban pentru colectarea separată a deșeurilor municipale

10.45 –11.00 – Finanţări din fonduri europene şi de la bugetul de stat pentru dezvoltarea locală şi regională

11.00 –  11.15 – Utilaje moderne pentru colectarea și transportul deșeurilor la depozitele conforme din județe

11:15 -11:30 – Concasarea deșeurilor din materiale de construcții și a deșeurilor de la demolări – soluții de valorificare

11.30 – 11.45 – Soluții tehnice în managementul integrat al deșeurilor –  Folosirea RDF în procesul de producere a energiei  în CET-uri- soluții pentru reducerea costurilor la cetățean

11.45 – 12.00 – Colectarea separată a deșeurilor farmaceutice  – un deziderat posibil de realizat

12.00 – 12.15 – Organizarea fluxurilor de colectare a deșeurilor periculoase din deșeurile municipale (BAT și DEEE)

12.15 – 12.30 – Concluzii

Masa de prânz – 12.30 – 14.00

14.00 – 15.30 – Aplicații practice și tehnologii de tratare mecanico-biologică  a deșeurilor municipale (TMB)- Vizită de lucru pe amplasament – Florin VULPE – Director Vanzari, SC EURITEH SRL

* Program ce urmează să fie confirmat

Minden vélemény számít!

*