Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból társfinanszírozott, a 2007-2013-as Környezeti Ágazati Operatív Program és
a Kohéziós Alapból társfinanszírozott, a 2014-2020-as Nagy Infrastruktúra Operatív Program keretében megvalósított projekt.
-->

Szakcikkek

Ez már nem a régi, bűzös szemétdomb

A modern hulladékgazdálkodási rendszerek egészen mások, mint az általunk eddig ismert és látott szemétgödrök – fogalmaz Zólya László. A Hargita Megyei Önkormányzat projektmenedzsere a megyei integrált hulladékgazdálkodási óriásprojekt kapcsán folytatott beszélgetésünk során kifejti, egy modern, jól és szakszerűen üzemeltetett hulladékgazdálkodási rendszerben a hulladék nincs szétszórva és nem bűzlik.

Ha valaki azt hallja, hogy hulladék átrakó vagy tömörítőállomás, rögtön ellenérzése támad, szeméttel és bűzzel asszociálva a fogalmakat. Azt tudni kell azonban, hogy egy EU-konform hulladék tömörítő állomás teljesen más, mint például egy hagyományos szeméttelep.

Zólya László projektmenedzser szerint egy jól működő hulladékgazdálkodási rendszer több munkafázis harmonikus együttműködését feltételezi a hulladék összegyűjtésétől a válogatáson, az újrahasznosítható értékesítésen, a tömörítésen át a végleges lerakásig.

„Egy modern, jól és szakszerűen üzemeltetett hulladékgazdálkodási rendszerben a hulladék nincs szétszórva és nem bűzlik. Nincs szétszórva, mert a lakók rendszeresen a hulladékgyűjtő edényekbe, kukákba,és nem melléje, vagy az erre a célra kihelyezett szelektív gyűjtőharangokba rakják a háztartási hulladékot. Nem bűzlik, mert a szolgáltató rendszeresen és időben elszállítja, tisztán hagyva maga után a hulladékgyűjtő pontokat, szigeteket, a szél pedig nem tudja széthordani a szanaszét heverő hulladékot. Így a kóbor kutyáknak és patkányoknak nem lesz mit enniük” – magyarázza a projektmenedzser. Hozzáteszi, az így összegyűjtött hulladékot az átrakó vagy tömörítő állomásokra szállítják. Ez tulajdonképpen egy „présház”, ahol az összegyűjtött laza háztartási hulladékot összepréselik egy vastag falú zárt konténerbe, így teszik költséghatékonnyá a szállítást a lerakóig. Fontos kiemelni, a tömörítő állomások modern munkaterületek. A munkavégzés betonozott területen, külső, belső világítás mellett, vezetékes víz- és csatornarendszerekkel felszerelt környezetben történik. Szabályok vannak arra, hogy naponta hányszor és mikor kell a felületeket takarítani, mikor kell a ki-be járó autókat és konténereket megmosni. „Egyszóval minden feltétel adott ahhoz, hogy ezek a munkahelyek tiszták, rendesek, bűzmentesek és vonzóak legyenek. A tömörítő állomásokról a hulladék Gyergyóremetére, az EU-konform végleges hulladéklerakóba kerül. Itt egy jól meghatározott folyamat betartásával rétegelik a hulladékot a szakszerűen kiképzett lerakócellába.

A tömörítőállomások működése

„Ha nem átrakóállomásnak, hanem  a magyar szaknyelvben használt  tömörítőállomásnak nevezzük a létesítményt, azonnal megértjük, hogy mi történik ott. Tehát a folyamat a következő:  a lakosságtól a kukásautókban összegyűjtött laza hulladékot a tömörítőállomás présének garatjába öntik. A prés 5-6 m3 laza hulladékot 1 m3 űrtartalomra présel össze egy teljesen zárt 24 illetve16 m3-es konténerben. Ez azt jelenti, hogy a kb. 130–140 m3 laza hulladékot az említett méretű konténerekbe préselik, és ezt szállítják Gyergyóremetére. A prés és a konténerek egy fedett, zárt csarnokban vannak elhelyezve a zaj és a bűz terjedésének csökkentése érdekében” – folytatja mondandóját a projektmenedzser. Mint azt tőle megtudhatjuk, a tömörítőállomás kétszintes létesítmény. A felső szintre betonozott úton érkezik a kukásautó, és miután megmérték, ellenőrizték és bevételezték a tartalmát anélkül, hogy emberek kellene beavatkozzanak, beleönti a laza hulladékot a prés garatjába. Ezzel a kukásautó mehet is, ha nem kell megmosni. Ha kell, megmossák, és azután hagyja el az állomás területét.

Az alsó szinten a préshez egy sínrendszeren tolják be a konténereket. Miután a konténer megtelik, a szállító kamion felhúzza a rakterére, rögzíti, majd lemérik a rakományt, kiállítják a kísérő iratokat, és indulhat a szállítmány Remetére. Arra mindig oda kell figyelni, hogy csak tiszta szállítóeszköz hagyhatja el az állomást, olyan, ami semmilyen módon nem szennyezi sem az utat, sem a környezetet, ahol áthalad.

Minimális a környezetre gyakorolt negatív hatás

„Kijelenthetjük, hogy egy tömörítőállomás környezetre gyakorolt negatív hatása minimális, és a Hargita megyei projekt keretében épített átrakók maradéktalanul megfelelnek a hazai és az európai törvényes előírásoknak. Hargita megye lakóinak túlnyomó többsége nem látott egy igazi, korszerű, működő tömörítőállomást. Ezért az emberek elképzelnek, belemagyaráznak és elhisznek mindent, amit mondanak, mert nincs összehasonlítási alapjuk, és mert mindannyiunk szeme előtt a régi, településszéli, rendezetlen, bűzös szemétgödrök lebegnek, ahonnan a szél kilométerekre elhordta a szemetet. Rengeteg pénz áll rendelkezésünkre azért, hogy ne ilyent építsünk” – szögezi le Zólya László. Kiemeli, a megyei hulladékgazdálkodási projekt keretében épülő tömörítőállomáson nem lesz bűz, mert itt a hulladékot nem rakják le, hanem átömlesztik a prés garatjába, és belepréselik egy zárt konténerbe, amelyet, amint megtelt,még aznap azonnal elszállítják. Különösebb erősségű zaj vagy por sem lesz, mert a présgép egy zárt csarnokban dolgozik, és az autók betonúton járnak, melyek tisztán tarthatóak. A csurgalék sem fogja szennyezni sem a folyóvizeket, sem az altalajvizeket, mert külön erre a célra kiépített csatornarendszer gyűjti össze egy  földbe süllyesztett, szigetelt medencébe, ahonnan időszakosan a gyergyóremetei előtisztító állomásra szállítják. A csapadéknak külön gyűjtőrendszere van, ami egy homoktalanítómedencébe fut össze, majd az ülepedés után kifolyik a befogadóba. A létesítményt zöldövezet veszi körül, ahova zöldsövényt lehet telepíteni a munkafelületek takarása érdekében. „Úgy gondoljuk, minden feltétel adott arra, hogy ezek a munkatelepek tiszták, rendesek, rendezettek legyenek, ami elsősorban az ott dolgozók igényességétől függ” – jegyzi meg a projektmenedzser.

Egyforma távolság a lerakótól

A beszélgetés folyamán kiderül, a tömörítőállomásokat mikrorégiónként helyezték el, egyet Csíkszéken és egyet Udvarhelyszéken. Előbbihez tartozik a megyeszékhely, az alcsíki és felcsíki települések, a Gyimesek, Szentegyháza és a Homoródmente. Ezekről a területekről összegyűjtött háztartási hulladékok a csíkszeredai tömörítőállomásra kerülnek, ennek kapacitása mintegy 40 ezer tonna hulladék bepréselése évente. Az udvarhelyszéket kiszolgáló állomást Korondon építik, a vonzáskörzetébe tartozó települések Székelykeresztúr, Parajd, Farkaslaka, Etéd, Siménfalva, Szentábrahám, Székelyandrásfalva, Újszékely, Bögöz, Nagygalambfalva, Székelyderzs, Kányád, Felsőboldogfalva, Máréfalva, Fenyéd, Oroszhegy, Zetelaka és Kápolnásfalu. Ennek a létesítménynek a kapacitása 17 ezer tonna hulladék bepréselve évente.

Gyergyószéken nincs tömörítőállomás, mert ott közel van a gyergyóremetei lerakó, és a hulladékot tömörítés nélkül is gazdaságosan oda lehet szállítani. A projekt során az is szempont volt, hogy körülbelül egyforma távolságra legyenek a lerakótól, és hogy legyen elég hulladék az átrakóállomás zónájában. A csíki hozzávetőlegesen 110 000 embert, a korondi pedig mintegy 67 000 embert szolgál ki. A korondit a lakosságszámnak megfelelően kisebbre méretezték.

Olcsóbb lesz a szemétszállítás a tömörítőállomások beiktatásával

Mint az a projekttel kapcsolatosan többször elhangzott, az egyik legfontosabb megvalósítás a hulladékgazdálkodási rendszer költséghatékony működtetése és fenntarthatósága lesz. Na de hogyan is lehet ezt elérni? A lakosságtól kukásautókban összegyűjtött laza hulladékot a tömörítőállomás présének garatjába öntik. A prés 5-6 m3 laza hulladékot 1 m3-be présel össze, egy teljesen zárt 16/24 m3-es konténerbe. Ez azt jelenti, hogy a kb. 130–140 m3 laza hulladékot 24 m3-es konténerbe préselik, és ezt szállítják Gyergyóremetére. Egy kukásautó rakterébe kb. 10 m3 hulladék fér. A tömörítéssel elérjük, hogy ne 13 autó kelljen Remetére menjen naponta, hanem csak egy – ismerteti a folyamatot Zólya László, majd hozzáteszi: „Ha figyelembe vesszük az olyan jellegű költségeket, mint például az üzemanyag, a kenőanyagok, a kocsi kopása, az abroncsok, autóvezetők fizetése, rájövünk, miért van szükség a tömörítőállomásokra. „Ez az új rendszer egyébként akkor tud költséghatékony és fenntartható lenni, ha sikerül a szolgáltatásokért (gyűjtés, tömörítés, szállítás, válogatás, komposztálás és végső lerakás)egy olyan árat megállapítani, ami a lakosok számára is megfizethető lesz.”

A 2007-2013-as Környezeti Ágazati Operatív Program keretében megvalósított, Hargita megye Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszere című projekt áfa nélküli értéke mintegy 164 millió lej. Ennek 70,5 százalékát uniós forrásokból, 14,2 százalékát kormányalapokból, 15,3 százalékát pedig a megyei tanács saját költségvetéséből finanszírozzák.

Minél több újrahasznosítható hulladékot kell értékesíteni

A Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási projekt kivitelezésekor, és majd a regionális hulladékgazdálkodási szolgáltatás során is fontos hangsúlyt kap a szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékválogatás – fogalmaz Zólya A.László. A Hargita Megyei Önkormányzat projektmenedzserével az óriásprojekt keretében igencsak fontos szereppel bíró szelektív hulladékgazdálkodásról beszélgettünk.

– A hulladékgazdálkodási nagyprojekt egyik sarkalatos pontja a hulladék újrahasznosítása.  Milyen szerepet játszik ez az említett projekt keretében?

-A hulladékgazdálkodás forduló pontja akkor következett be, amikor a hulladékgazdálkodók rájöttek arra, hogy bizonyos típusú hulladékok újrahasznosításával, értékesítésével óriási profitra tehetnek szert. Úgy gondolom, hogy ettől a pillanattól beszélhetünk a hulladék megválogatásáról, majd a szelektív gyűjtésről. Ekkor jelenhetett meg az a mondás, hogy „a hulladékgyűjtésben nagy pénz van”. Európai statisztikák azt bizonyítják, hogy a háztartási- és az ehhez hasonló hulladék mintegy 50 % -a újrahasznosítható, 25-30 % -a  biodegradábilis, azaz viszonylag könnyen lebomló szerves anyagokat tartalmaznak, tehát komposztálható, és csak a maradékot kell véglegesen lerakni. Sőt, most már azt sem, mert az égetés-technika már oda fejlődött, hogy a hulladékot is hőenergiává lehet alakítani, különösebb környezetszennyező kibocsájtás nélkül.

Ezért van az, hogy a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási projekt kivitelezésekor- és majd a regionális hulladékgazdálkodási szolgáltatás során is-fontos hangsúlyt kap a szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékválogatás. Ezeknek a műveleteknek legalább két nagyon fontos oka van: az egyik ok az, hogy minél több újrahasznosítható hulladék kerüljön értékesítésre és ez a bevétel legyen a majdani szolgáltató egyik fontos jövedelem forrása. Ha ez a folyamat jól működik, csökkeni fog az újrahasznosítható anyagok folyamatos „elföldelése” és ezzel hozzájárulhatunk a nyersanyagkészletek használatának a mérsékléséhez.

– Melyik lenne az ön által említett másik ok, amiért hangsúlyt kap a szelektív hulladékgyűjtés?

-A másik ok az, hogy a lakósságtól összegyűjtött hulladék minél nagyobb százalékát újrahasznosítsuk azért, hogy minél kevesebbet kelljen a gyergyóremetei végleges lerakó cellába szállítani. A végleges lerakásra kerülő háztartási hulladék mennyiségének csökkentésével maga a lerakó cella élettartama hosszabbítható meg.  Egyáltalán nem mindegy, hogy 4-5 év múlva kell-e a második lerakó cellát megépíteni, vagy 10-12 év múlva.

– Konkrétan hogyan zajlik majd a szelektív hulladék gyűjtése?

-A hulladékgazdálkodási szolgáltatás során három lehetőség mentén zajlik a szelektív hulladékgyűjtés. Ennek a lehetőségét teremti meg a megyei hulladékgazdálkodási projekt azzal, hogy szelektív hulladékgyűjtő szigeteket és szelektív hulladékgyűjtő udvarokat hoz létre vagy épít, illetve a lakósság számára a szelektívgyűjtéshez szükséges gyűjtőedényeket vagy zsákokat oszt szét.

– Milyen szerep hárul mindebben a lakosságra?

-A szelektív gyűjtés első lépése az egyéni háztartásokban kezdődik. Az a lakós vagy polgár, aki megértette a szelektív gyűjtés értelmét és fontosságát, már otthon a lakásában legalább három vagy négy csoportban gyűjti a keletkezett hulladékot: papír és karton, műanyag és fém, üveg, biodegradábilis (ételmaradékok, zöldség-, gyümölcs maradékok, stb.).

Az első három kategória az újrahasznosítható, amelynek rendeltetéséről – arról, hogy a hulladék elszállító cégnek adja díjmentesen, vagy egy újrahasznosítható hulladékot gyűjtő, felvásárlási engedéllyel rendelkező szakcégnek adja-e el egy bizonyos összegért-a hulladéktermelő egyén rendelkezik, hiszen az általa „termelt” hulladék az ő tulajdona. Ellenben attól a pillanattól, ahogy kitette a kapu elé a hulladékgyűjtő kuka mellé, az újrahasznosítható hulladékot tartalmazó gyűjtőedényt vagy zsákot, a hulladék a polgármesteri hivatal tulajdonává válik, és a „termelő” már nem rendelkezhet felette.

– Milyen részekből tevődik majd össze a szelektív hulladékgazdálkodási rendszer?

– Először is lesznek szelektív hulladékgyűjtő szigetek. Ezek olyan gyűjtőpontok, amelyeket az önkormányzatok vagy a regionális szolgáltatók alakítanak ki. Gyűjtőedényekkel való ellátásukról jelen esetben a megyei önkormányzat által megnyert, többségében Európai Uniós finanszírozású projekt segítségével a megyei tanács gondoskodik. Jelen projekt keretében összesen 114 ilyen gyűjtősziget felszereléséhez van elégséges harang alakú konténer, amelyeket Hargita megye különböző városaiban és községeiben helyeznek el. Ezeknek a gyűjtőszigeteknek az a rendeltetésük, hogy a többnyire városi, tömbházban élő embereknek is lehetőséget nyújtson a háztartási hulladékok szelektív gyűjtésére illetve tárolására. Ezeket a gyűjtőszigeteket közterületeken alakítják ki, lehetőleg lebetonozott felületeken, amelyeket könnyen tisztán lehet tartani. Általában három, harang alakú gyűjtőkonténert helyeznek el. Egy sárgaszínű, 2.5 m3 űrtartalmú harang a műanyagoknak és fémeknek, egy kékszínű, 2.5 m3 űrtartalmú harang a papír és karton hulladéknak és egy zöld, 1.5 m3 űrtartalmú harang az üvegeknek.

A projektben továbbá az önkéntes szelektív hulladékgyűjtő udvarok építése is szerepel. Ezek olyan gyűjtőpontok lesznek, ahova a lakósság elszállíthatja a háztartásában összegyűlt nagyobb mennyiségű újrahasznosítható hulladékot és itt díjmentesen lerakhatja azt. Fontos hangsúlyozni, ezeken az udvarokon tilos biodegradábilis hulladékot tárolni.

Hogyan kell elképzelni ezeket a gyűjtőudvarokat?

– Hozzávetőlegesen 700-850 m2 lebetonozott felületű hulladékudvarokról beszélünk. Ezeken 10 darab különböző űrtartalmú (5, 6, 12 és 24 köbméteres) fém konténereket helyeznek el a különböző típusú újrahasznosítható hulladék gyűjtésére. Ezek közé tartozik az elektronikus és az olyan veszélyes hulladék is, mint például akkumulátor, beszáradt festékek, lakkok, fáradt olajak, lejárt szavatosságú gyógyszerek.  A konténerek rendszeres kiürítése, az udvar rendben- és tisztántartása a hulladékgyűjtő szolgáltató cég feladata lesz. Az udvarok állandó felügyelet mellett meghatározott program szerint fognak működni. Értelmük az, hogy ezeken a speciálisan kialakított helyeken a lakósság díjmentesen lerakhatja azt a háztartásában nagy mennyiségben összegyűlt újrahasznosítható hulladékot, aminek elszállításáért pótdíjat kellene fizetnie a szolgáltatónak.

– Melyek voltak a projekt során figyelembe vett szempontok ezen udvarok helyszíneinek a meghatározásához?

– Az önkéntes szelektív hulladékgyűjtő udvarok csak olyan területeken tudnak értelemszerűen és gazdaságosan működni, ahol a lakósság száma elég nagy. Megyénkben a városokban, azaz Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelykeresztúron, Szentegyházán, Maroshévízen, Balánbányán alakítunk ki ilyen udvarokat, a községek közül pedig Korondon. A csíkszentsimoni szelektív hulladékválogató udvarán is kialakítunk egy ilyen gyűjtőközpontot.

– Pontosítsunk egy kicsit. Ki viheti ezekre a telephelyekre a szelektív hulladékot?
– Ezeket a létesítményeket a lakósság, a polgárok vehetik igénybe, bárki, aki belátja a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás fontosságát. Bárki, aki elfogadja és tiszteletben tartja a civilizált hulladékgyűjtési szabályokat, aki hajlandó tenni környezete tisztaságáért. Ezeket az udvarokat azonban nem használhatják a kereskedelmi társaságok. Ezeknek hulladékelszállítási szerződést kell kötniük a regionális szolgáltatóval, díjmentesen nem rakhatják le az általuk termelt újrahasznosítható hulladékot. Erről az esetről külön Törvény rendelkezik.

– A megyében felemásak a tapasztalatok a szelektív hulladékgazdálkodás terén. Hogyan lehet rávezetni az embereket arra, hogy ténylegesen használják is ezeket az udvarokat?

– Ez igaz. Nálunk, de nem csak a Székelyföldön, hanem az egész országban a szelektív hulladékgyűjtés nemrég, alig egy pár éve kezdődött el. Ezzel magyarázom azt, hogy országos szinten alacsony a szelektíven gyűjtött hulladék aránya, alig 2-3 % a megtermelt összmennyiségből. Vannak azonban kivételek, és erre büszkék lehetünk, mert itt a Székelyföldön is van ilyen. El kell mondanom, hogy a Csíkszéken tevékenykedő regionális szolgáltató, az Eco-Csík Kft. nem olyan rég jelentette be a sajtóban, hogy ebben a zónában a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége meghaladta a 15 % -ot és a 18 % fele tartanak. Tudomásom szerint az Udvarhelyszéken tevékenykedő szolgáltató is 10 % fölött jár. Mindez számomra azt jelenti, hogy a székely ember ragaszkodik a környezetéhez, azt tisztán, hulladékmentesen szeretné tudni és hátrahagyni utódainak. Ennek érdekében fogékony az újra és kihasználja a szelektív hulladékgyűjtésre felkínált lehetőségeket. Természetesen a beszélgetés elején említett – célként kitűzött – 50 %-ig még sok van. Ezért úgy az önkormányzatoknak, mint a regionális szolgáltatóknak vagy a SIMD Hargita Közösség közti Fejlesztési Egyesületnek (ADI) tovább kell folytatniuk a lakósság tudatosítási és tájékoztatási kampányaikat annak érdekében, hogy minél több polgárnak teljesen természetes legyen a szelektív hulladékgyűjtés.